Hajnali 4kor írtam ezt a dalt,
higgyétek nem okozott oly' nagy bajt.
Mert fáj a szívem, én nem is tudom,
Isten tudja csak, hogy mi a gondom.
Megszakad a szívem, már annyira fáj,
hideg szél fúj és elmúlt a nyár.
Hát búcsúzom tőled, tudd, hogy szeretlek,
hiába imádlak, elengedlek.
Így történt ez, megakadt a lemez,
elhagytál engem, a szívem repedez.
Én sem voltam jó, csak fájdalmat okozó,
arcodra szomorúságot hozó.
De várok én még rád egy életen át.
Szeretlek téged, kérlek mondd el hát.
Na de megkérdezem én, hogy van-e még remény.
Szíved visszaszerzem, te vagy az enyém.
Egyedül sétálok a sötét úton,
kezemet nem fogja senki, a múlton
gondolkodom és bizakodom,
mit hoz a jövő, még nem tudom.
Bár mit is hoz, én megragadom,
mit értem el, majd megmutatom.
A csajokat magamba bolondítom,
az egész világot meghódítom.
Így történt ez, megakadt a lemez,
elhagytál engem, a szívem repedez.
Én sem voltam jó, csak fájdalmat okozó,
arcodra szomorúságot hozó.
De várok én még rád egy életen át.
Szeretlek téged, kérlek mondd el hát.
Na de megkérdezem én, hogy van-e még remény.
Szíved visszaszerzem, te vagy az enyém.
Így történt ez, megakadt a lemez,
elhagytál engem, a szívem repedez.
Én sem voltam jó, csak fájdalmat okozó,
arcodra szomorúságot hozó.
De várok én még rád egy életen át.
Szeretlek téged, kérlek mondd el hát.
Na de megkérdezem én, hogy van-e még remény.
Szíved visszaszerzem, te vagy az enyém. |